¤A lábbelik történelmében a nagy áttörést a rómaiak hozták, az addig viselt egyszerű, szíjjal rögzített bőrtalpon túl, ők már a cipők széles skáláját használták, melyek kifejezték viselője társadalmi rangját is. A középkorban, Szép Fülöp uralkodásának idejétől, extrém formatervezés kezdődött, ahol a méret volt a legfontosabb szempont: minél magasabb volt a lábbeli, annál nagyobb rangú a viselője. Ez az őrület egészen odáig jutott, hogy a lábbelik kezdték elveszteni eredeti rendeltetésüket: tudniillik, hogy járni lehessen bennük. ¤A magas sarkú cipő a mongoloknál sem női ruhadarab volt!! A mongol férfiak, akiknek lovastudása a korai középkorban a magyarokéval vetekedett, rendszeresen ilyen cipőket hordtak. Így ugyanis lovaglás közben nem csúszott ki a lábuk a kengyelből, és elképeztően gyorsan vágtázhattak. A nőket náluk csak a 16. századtól illette meg a magas sarok.